„Ekkor az Isten azt mondta : Neked adok a föld színén minden növényt,
amely magot terem, és minden fát, amelynek magot rejtő gyümölcse van.
Ezek lesznek a te táplálékaid.”
A teremtés könyve 1:29

A gyümölcsök gyógyító ereje

 

Gyümölcsök

Az aszalás az egyik legősibb konzerválási módszer. Segítségével gyümölcsöt tárolhatunk el az érési időn kívülre, télire. A szárított és aszalt gyümölcs nem csak különleges ízű, de az elpárologtatott víz miatt tápanyag-koncentrációja is magasabb a friss gyümölcshöz képest.

Az aszalt gyümölcsökkel a hideg hónapokban is pótolhatjuk a szükséges vitaminokat, ásványi anyagokat. Természetes kiegyensúlyozó hatásuknál fogva a gyümölcsök optimális tápanyag ellátást biztosítanak. Sokszor már az is elegendő, ha étrendünkbe – a friss zöldségek és gyümölcsök mellé – beiktatjuk az aszalt gyümölcsöt is, de önállóan nassolásra is tökéletesek.

Tartósítás

Az aszalás már eleve tartósítás és a megfelelően alacsony nedvességtartalomra szárított gyümölcsök ideális körülmények között biztonságosan eltarthatók. Főleg, ha a szárítás napon történt, mivel a Nap UV-sugárzása természetes módon fertőtlenít is.

Az aszalt gyümölcsök színének megőrzésére és tartósítására elterjedten használnak kén-dioxidot.
Vásárláskor ügyeljünk arra, hogy lehetőleg kénezetlen aszalt gyümölcsöt válasszunk, hiszen az alkalmazott kén-dioxid (E 220) puffadást, hasfájást okozhat, valamint erősítheti az allergiás hajlamot is. Sokszor már néhány szem kénezett gyümölcs elfogyasztása is kellemetlen keserű ízt hagy a szánkban.

Sok gyümölcsöt cukorsziruppal tartósítanak, kandíroznak. Ezzel ma megoldással eltarthatósági idejük meghosszabbodik, viszont a feleslegesen hozzáadott sok cukor élettani hatásokat lerontja és az így tartósított gyümölcsök már nem sokban különböznek más édességektől.

Energiabombák

Miután a száradási folyamat során a gyümölcs csak a vizet veszíti el, tápanyag- és vitamin- és ásványi anyag tartalma koncentrálódik – hatszorozódik, nyolcszorozódik,- így az aszalt gyümölcs valóságos energiabombát jelent szervezetünk számára. Aszalt formában a természetes cukrokból és ballasztanyagokból (emészthetetlen rostokból) származó energia is nagyobb, mint a friss gyümölcs esetében. Természetes, hosszan tartó,  folyamatos energiát biztosítanak szervezetünk számára.

Nem hizlal?

Sokan tartanak az aszalt gyümölcsök fogyasztásától, magas cukortartalmukra hivatkozva. Ez az egyik hibája a nyugati ember egysíkú gondolkodásának. Nem veszik tudomásul, hogy a szervezetben teljesen másképpen „viselkedik” a természetes komplex formában, gyümölccsel bevitt cukor, mintha kivonjuk ezt a cukrot és külön fogyasztjuk.

A Természet felhasználása készen ”instant, előre csomagolja” nekünk ezt a cukrot.

A gyümölcsök magas rosttartalma lassítja, és egyben gátolja a cukrok felszívódását. A cukor feldolgozását segítik a gyümölcsben levő vitaminok és ásványi anyagok. A természetes gyümölcssavak gyorsítják a cukor lebontását és kiürítését. Ha túl sokat eszünk az aszalt gyümölcsökből egyszerűen hasmenésünk lesz és testünk megszabadul a feleslegtől.

A gyümölcsök ideiglenesen megemelhetik a vércukor szintet, de ha más (finomított) szénhidrátot nem eszünk közben fogyasztásuk után kb. két órával újra normális értéket mérhetünk.

Ja! … és gyümölcstől még soha, senki nem hízott el!

Segítség gyomor- és bélproblémák esetén

Magas rosttartalmuknak köszönhetően az aszalt gyümölcsök serkentik a természetes bélmozgást, tisztítják az emésztőrendszert.
Rendszeres, optimális mennyiségű fogyasztásukkal szükségtelenné válhatnak a hasmenést okozó hashajtók, és az ezzel járó folyadék-, kálium és egyéb ásványi anyagok vesztesége.

Olajos magvak

Régebben – a nyugati emberre jellemző gondolkodással – úgy gondolták, hogy a minden olajos mag zsíros, vagyis egészségtelen.
Az újabb kutatások viszont pontosan azt bizonyítják, hogy az olajos magvak a legegészségesebb táplálékaink közé tartoznak.

Komplex tápanyagként (fehérjék, zsírok, vitaminok, ásványi anyagok) gyorsan telítenek, így teltségérzetet okozva csökkentik az éhségérzetet. Magas zsírtartalmuk jól hasznosítható energiát ad szervezetünknek és mivel ez a zsír telítetlen zsírsav kimutatható egészségjavító hatásuk is van.
A telítetlen zsírsavak segítenek a felesleges zsírok lebontásában – tehát valójában fogyasztanak -, támogatják az idegrendszer működését, részt vesznek a hormonok előállításában, javítják a vérkeringést és gátolják a koleszterin lerakódását. Rendszeres fogyasztásukkal csökkenthető a szív- és érrendszeri betegségek kockázata.
(Egy széleskörű amerikai kutatás szerint a heti legalább 4-5 alkalommal olajos magvakat fogyasztóknak 60-70%-kal kisebb az esélye a szívinfarktusra, mint az ilyen magvakat ritkán, vagy egyáltalán nem fogyasztóknak. Ehhez napi legalább 40-50 gramm olajos mag szükséges.)

A zsírsavaknak és a magvakban levő élelmi rostoknak fontos szerepe van az emésztőrendszer működésének szabályozásában, ezzel segítenek a fogyókúrában és a vastagbélrák megelőzésében.

Megjegyzés: Sokak számára emésztési problémákat okozhat az olajos magvak fogyasztása. Ennek oka többnyire a magok külső, vékony barna héjában levő fehérjeemésztést gátló enzim. Ez egy védelmi mechanizmus a növény szempontjából, hiszen a magokat szaporodás céljából hozza létre, és nem azért, hogy megegyük.
Logikus megoldás lenne, ha ezt a vékony héjat eltávolítanánk (forrázással), de ezzel kidobnánk a benne lévő nyomelemeket és ásványi anyagokat is.
Ha egy-két napra vízbe áztatjuk a magokat elindul a csírázási folyamat és lebomlik ez a védő enzim, mert a csírázó magnak (a földben) már nincs szüksége rá. Száradás után a magvak már fogyaszthatók. Gyorsabb megoldás, ha a magvakat szárazon megpirítjuk, vagy ledaráljuk, így a növény szempontjából a mag elveszett, csíra képessége megszűnt és ez az enzim lebomlik (hő hatására azonnal, darálva egy-két nap múlva).

*

Az aszalt gyümölcsök és olajos magvak – ha változatosan fogyasztjuk őket – koncentráltan, természetes állapotban tartalmazzák a szervezetünk számára szükséges vitaminokat és ásványi anyagokat.
Lehet, hogy már elfelejtettük, de több mint 2,5 millió évig ezek voltak az emberiség „multivitaminjai”.

Váljék egészségére!


Dió

A közönséges dió (Juglans regia) a diófafélék családjába tartozó növényfaj. Nyugat-Kínától Közép-Ázsián át a Balkánig őshonos, de finom termése miatt a mérsékelt égövi tájakon szinte mindenhol termesztik. A legnagyobb egybefüggő dióültetvény a világon az iráni Shahmirzad ültetvény, 700-750 hektáros nagyságával. Kirgizisztán területén összesen 230 700 hektár dióerdő található.

Élettani hatásai

A dió gyógyhatásai közül mindez idáig elsősorban a koleszterinszintre és keringésre gyakorolt hatását vizsgálták. A dióbél gazdag telítetlen zsírokban, ásványi anyagokban, nyomelemekben, valamint B-, E- és K-vitaminban, valamint polifenolokban és tanninokban.
A dióbélnek közel hatvan százaléka zsír, amiből 56 százalék telítetlen zsírsav. Öt szem dió kb. 1000 mg Omega 3 zsírsavat, (alfa-linolsav) tartalmaz. Fehérjetartalma meghaladja a húsokét és a tojásét.

Népgyógyászati tapasztalatok szerint a diófa leveléből készült tea bélhurut és étvágytalanság esetén hatásos, külsőleg pedig aranyér és torokgyulladás kezelésére használható. A leveléből, illetve kérgéből készült teának féreghajtó és pikkelysömör elleni hatása is van. Külsőleg olaját eredményesen alkalmazzák középfülgyulladás kezelésére.

Keringés javító hatás

Egészséges zsírsav tartalmának köszönhetően a dió csökkenti a vérnyomást, gátolja a vérrögképződést, javítja az érfalak rugalmasságát, fokozza tágulási képességüket.
A dióbél magas zsírsav tartalmának köszönhetően hatásos a koleszterinszint csökkentésben.
Kimutatták, hogy napi 3 g dióolaj 8 hét alatt akár 20-30%-kal csökkentheti a vérben a magas trigliceridszintet, és ezzel csökkenti a szív-és érrendszeri betegségek kialakulásának esélyét. A dió fogyasztása is hasonló eredménnyel jár, köszönhetően többek között béta-szitoszterol és Omega 3 tartalmának.
A zsíranyagcserét serkentve képes fokozni a rossz koleszterin kiürülését a szervezetből. Napi egy marék (kb.65 gramm) dió rendszeres fogyasztása jelentősen csökkenti a rossz koleszterinszintet és kis mértékben emeli a jó koleszterin mennyiségét.

Antioxidáns hatás

A dió kiemelkedően magas E-vitamin tartalma mellett tartalmaz olyan polifenolos vegyületeket, melyek képesek megkötni a keletkező sejtkárosító anyagokat., így sejtvédő, antioxidáns hatása is figyelemre méltó.

Szerotonin forrás

Az agy szerotonin szintje nagy jelentőséggel bír a hangulati betegségek kialakulásában. Minél magasabb ez a szint, annál kisebb az esély a rossz hangulatra és a depresszióra. Azok az élelmiszerek, melyek szerotonint tartalmaznak, hozzájárulhatnak a kedélyállapot javulásához. Kimutatták, hogy a dió fogyasztása után a szervezetben fokozódik a szerotonin termelése és a vizeletben mérhető mennyiségű szerotonin bomlástermék mutatható ki.

Megjegyzés: Ha önnek emésztési problémát okoz a dió fogyasztása, olvassa el a következő tippet, itt.

Tápanyagtartalom

Energia tartalom:

Energia: 654 (2738 kJ)

ebből Szénhidrát: 55.4 (232 kJ)
Zsír: 546 (2286 kJ)
Fehérje: 52.9 (221 kJ)

Szénhidrátok:

Összes Szénhidrát: 13.7 g

ebből Rost: 6.7 g
Keményítő: 0.1 g
Cukrok: 2.6 g

Fehérje: 15.2 g

Zsírok, zsírsavak:

Összes zsír: 65.2 g

ebből telített: 6.1 g
egyszeresen telítettlen: 8.9 g
többszöresen telítettlen: 47.2 g
Omega-3 zsírsav: 9079 mg
Omega-6 zsírsav: 38092 mg

Vitaminok:

Vitamin A 20.0 IU
Vitamin C 1.3 mg
Vitamin E (Alpha Tocopherol) 0.7 mg
Vitamin K 2.7 mcg
Thiamin (B1) 0.3 mg
Riboflavin (B2) 0.2 mg
Niacin (B3)1.1 mg
Vitamin B6 0.5 mg
Folsav 98.0 mcg
Pantoténsav (B5) 0.6 mg
Choline 39.2 mg
Betaine 0.3 mg

Ásványi anyagok:

Kalcium 98.0 mg
Vas 2.9 mg
Magnézium 158 mg
Foszfor 346 mg
Kálium 441 mg
Nátrium 2.0 mg
Cink 3.1 mg
Réz 1.6 mg
Mangán 3.4 mg
Szelén 4.9 mcg


Gránátalma

A gránátalma (Punica granatum) a gránátalmafélék (Punicaceae) családjába tartozó, 2-5 méter magasságúra megnövő lombhullató bokor, vagy fa. A gránátalma szó a latin granum (mag) szóból ered.
Őshazája Dél-, Nyugat- és Közép-Ázsia (Irán, Üzbegisztán, Grúzia, stb.), de már az ókorban a Földközi-tenger környékén termesztették és mára Dél-Amerika melegebb vidékeire is betelepítették. A Távol-Keleten is kezd elterjedni, Indiában fűszerként használják. A gránátalma Közép-Európában is termeszthető, az enyhébb telek miatt.
A kezdetben zöld, később narancssárga, vagy vörös színű gyümölcs kinézetében egy bogyóhoz hasonlít, átmérője kb. 10 cm. A termés sokmagvú, rekeszes bogyótermés. A vastag héj alatt fehér hártyákkal osztott gyümölcs rengeteg apró magot tartalmaz, a magokon különálló lédús gyümölcshús van.

Felhasználása

A gránátalma héja és a gyümölcslé évszázadok óta szőnyegek színezőanyaga. A gyümölcs megfőzésével fekete színű tinta állítható elő. A gyümölcs héja Indiában sárga és fekete színű fonal színezőanyaga.
A gránátalma, és a gránátalmalé is világszerte elterjedt élelmiszer. A gyümölcshús és a gyümölcslé is használatos vad- és szárnyasételek, valamint gyümölcssaláták készítése során. Gyümölcsfagylaltok, likőrök, lekvárok és sűrítmények, továbbá bor és ecet is készíthető belőle.

Élettani hatásai

A gránátalma nagy mennyiségű flavonoidot (például antocián és quercetin), polifenolokat (punicalagin), gyümölcscukrot tartalmaz. C-vitaminban, káliumban és kalciumban és folsavban is gazdag. A folsavról egyik tulajdonsága, hogy csökkenti a vérben lévő egyik aminósav, a homocisztein szintjét. Tanulmányok kimutatták, hogy ha túl sok homocisztein van a vérben, az növelheti a szívkoszorúér betegségek, agyi- és végtag-keringési betegségek kockázatát. Más bizonyítékok szerint a homocisztein az érelmeszesedésre is hatással lehet azzal, hogy az artériák belső falát károsítja és a véralvadást segíti elő.
A gránátalma kiváló antioxidáns (bomlást gátló) hatású.
Több tudományos kísérlet bizonyítja a gránátalma pozitív hatását a szív- és keringési rendellenességekkel, valamint a rák és a gyulladásos megbetegedésekkel szemben. Számos vizsgálat igazolta rendkívüli gyógyító-megelőző hatását az érrendszeri és rákos betegségek esetén.
Rendszeres fogyasztása vérnyomáscsökkentő és vérrögképződést, érelmeszesedést gátló, koleszterincsökkentő hatású, lassítja a daganatos sejtek növekedését. Rákellenes hatását széleskörűen még nem vizsgálták, de feltételezések szerint flavonoidjainak köszönhetően csökkenti a daganatok érhálózat képződését (angiogenezist), ezzel a daganat növekedését és terjedését gátolhatja.
A gránátalmafa kérget régen bélféregűzésre használták, mivel alkaloid tartalma révén a galandférgek izomzatát képes bénítani.

Tudományos kutatások

A modern tudomány csak nemrégiben kezdett foglalkozni a gránátalma egészségvédő hatásaival. 2000-ben Izraelben, a haifai Technion Institute of Technology-ban Michael Aviram professzor vezette kutatócsoport kimutatta a gránátalma hatékonyságát az atherosclerosis, azaz az érelmeszesedés kezelésében.
Kutatásaik szerint a gránátalma megközelítőleg háromszoros antioxidáns képességgel bír a vörösborhoz, a zöld teához, a feketeáfonya- és a narancsléhez viszonyítva.
Aviram professzor vizsgálatai mind állat-, mind humán kísérletekben megállapították, hogy a gránátalma fogyasztása 20 %-al csökkentette az LDL („rossz” koleszterin) szintjét, egyúttal növelte a HDL („jó” koleszterin) mennyiségét a vérben, valamint a koleszterin oxidációját 40%-al csökkentette (csak az oxidált koleszterin rakódik le).
A már kialakult szív- és érrendszeri megbetegedésben szenvedő páciensek körében a szívinfarktus több rizikófaktora (szisztolés vérnyomás, ACE aktivitás) jelentős javulást mutatott a kontrollcsoporthoz képest. Így a gránátalma-kivonat fogyasztása már két hét alatt jelentős mértékben csökkentette a szisztolés vérnyomást magas vérnyomású páciensek körében, és egy év alatt átlagosan 35%-kal csökkentette a már meszesedést mutató artériák falának vastagságát.
Kutatások szerint a gránátalma az érfalakra már lerakódott plakkok méretét is képes volt csökkenteni. A vizsgálatok során 19, 65–75 év közötti, a nyaki artéria (carotis) súlyos, 70-90%-os szűkületében (stenosis) szenvedő betegnek adtak naponta 50 ml koncentrált gránátalmalét. Egy év után képalkotó vizsgálattal ellenőrizték a nyaki erek állapotát, és azt találták, hogy a szűkület 35%-kal (!) csökkent, miközben a placebo csoport tagjainak állapota tovább romlott.
Dr. Aviram azt is bebizonyította, hogy a gránátalma csökkenti a vér sűrűségét, és a vérrögképzési hajlamot is, ami az embólia és a szívinfarktus veszélyét jelentősen megnöveli.

Gránátalma a rákmegelőzésben

A legújabb kutatások szerint a gránátalma segíthet számos rákbetegség megelőzésében és kezelésében is. Egy kutatás szerint a gránátalmából kivont anyagok (pl. antocián, ellagsav) jelentős védőhatást fejtenek ki a prosztatarák, illetve humán rákos emlősejtek ellen. Bebizonyosodott, hogy a gránátalma-kivonat elősegítheti a rákos sejtek differenciálódását, azaz azt a képességét, hogy egészséges formájukba visszatérjenek.
A gránátalma az ellagsav (ellaginsav) legjobb természetes forrása, mely egy olyan fenol típusú komponens, ami antikarcinogén és antimutagén sajátossággal rendelkezik, gátolja a daganatos sejtek osztódását elsősorban emlőrák, bőrrák, prosztatarák és tüdőrák esetén. A gránátalmában az ellagin sav egy cukorféléhez, a glükózhoz kötődik. A rákos sejtek körülbelül 15-ször annyi glükózt fogyasztanak el, mint más sejtek, így sokkal nagyobb adag ellagsavhoz jutnak.

Az ellaginsav háromféleképpen fejti ki hatását a rákkal szemben: megállítja a rákos sejtek osztódását, elpusztítja a rákos sejteket és gátolja azok kialakulását. Donald Yance, a táplálkozás-tudomány szakértője, jeles gyógynövényszakértő a Herbal Medicine, Gyógyulás és Rák című könyvében ezt írja: “az ellaginsav meggátolja a rák kialakulását, és úgy gondolják, hogy megakadályozza a rák mutációját is azáltal, hogy a génen ideiglenesen odakötődik a DNS funkcionális oldalához, elhárítva ezáltal az oxidatív gyökök káros hatását”. Yance szerint különösen a dohányzás okozta tüdőrák elleni hatása kiváló. Ez azt bizonyítja, hogy az ellaginsav gátolja a rákos sejtek kialakulását.

Ugyanezt láthatjuk Dr. Glen Halvorson kutatási eredményeiben is, mely egy másik elméletet állított fel, miszerint az ellagsav a rákkeltő anyagokhoz kapcsolódva megakadályozza, hogy azok a DNS-hez kötődjenek, és mutációval tumor keletkezzen.

Az ellagsav elpusztítja a rákos sejteket: Az egészséges sejtek életciklusa kb.120 nap, majd az apoptózissal normálisan elhaló sejteket a szervezet új, egészséges sejtekkel pótolja. Ezzel szemben a rákos sejtek nem halnak el, hanem gyors osztódással szaporodnak. Laboratóriumi vizsgálatok során az ellagsav a rákos sejteknél úgy váltotta ki a normál sejthalált, hogy az egészséges sejteket nem károsította.

Az ellagsav megállítja a rákos sejtek osztódását: A Hollings Rákkutató Intézetben (Dél-Karolina Orvosi Egyetem) végzett 9 évig tartó kísérletsorozatban méhnyak rákos betegek bevonásával kimutatták, hogy az ellagsav szerepe nemcsak a tumor növekedésének megállítása azáltal, hogy gátolja a rákos sejtek osztódását 48 órán belül, de természetes sejthalált (apoptozist) is képes indukálni a rákos sejtekben, méghozzá 72 órán belül. Ugyanezt figyelték meg mell-, hasnyálmirigy-, nyelőcső-, bőr-, vastagbél- és prosztatarákos sejtekben is.

Jelenleg a rák kezelésében az ellagsavat általában nem önmagában, hanem más kezelési módokkal együtt alkalmazzák. Ugyanakkor tudnunk kell, hogy magában a gránátalmában is találhatók olyan flavonoidok, melyek csökkentik a tumor környékén történő érképzést – az angiogenezist -, így hozzájárulnak a daganat csökkentéséhez.

A gyümölcs magjából kinyert olaj eredményesnek bizonyult vastagbélrák ellen. Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy a magban sok a gyulladáscsökkentő linolénsav, mely megakadályozza a tumor sejtek fejlődéséért felelős gyulladásos gócok kialakulását.
A gyümölcs leve, és a héjából nyert kivonata gátolja a leukémiás sejtek növekedését és szaporodását. E hatásban is valószínűleg a linolénsav játszik főszerepet.
Tehát a gyümölcs rendszeres fogyasztása csökkentheti a tumorok kialakulásának valószínűségét. Ilyen hatású anyagot eddig csak a Természetnek sikerült előállítani.

Egyéb jótékony hatásai

A gránátalma egy hormonszerű anyagot, ösztront is tartalmaz, ami előnyösen alkalmazható a klimaxos panaszok csökkentésére, illetve depresszió és csontritkulás ellen is. Indiában a nők régóta fogyasztják a gránátalma magjait, melyek bőségesen tartalmaznak növényi ösztrogéneket, C-, B5-vitamint és káliumot. A magok szabályozzák a hormonháztartást, gyulladás gátló és erősítő hatásúak.
Az elmúlt évben az amerikai Case Egyetem kísérletei mutatták ki elsőként a gránátalma-kivonat porckárosodást lassító képességét.
Emellett baktérium-, vírus- és parazitaellenes hatását is igazolták.
A népgyógyászatban a gránátalmát a külföldi tapasztalatok alapján aranyérre, bélférgességre, vérképzőként, hasmenés ellen, alacsony vérnyomásra, gyomorsav hiányban, valamint gyulladáscsökkentőként alkalmazzák.

A gránátalmára is igaz, hogy megfelelő gyümölcsökkel párosítva, azokkal szinergikus, egymást segítő kölcsönhatásba lépve megtöbbszörözik egymás hatékonyságát.

Tápanyag információk Gránátalmalé – 100 gramm

Calorie információk:

Kalória: 83,0 (348 kJ)
teljes Szénhidrát 67,6 (283 kJ)
teljes Fat 9,8 (41,0 kJ)
A fehérje 5,6 (23,4 kJ)

Szénhidrát

Összes Szénhidrát 18,7 g
Rost 4,0 g
Cukrok 13,7 g

A zsírok és zsírsavak

Total Fat 1,2 g
Telített Zsír 0,1 g
Egyszeresen telítetlen zsír 0,1 g
Többszörösen telítetlen zsír 0,1 g
Teljes Omega-6 zsírsavak 79,0 mg

Fehérje és aminosavak

Fehérje 1,7g

Vitaminok

C-vitamin 10,2 mg
E-vitamin (alfa-tokoferol) 0,6 mg
K-vitamin 16,4 mcg
Tiamin 0,1 mg
Riboflavin 0,1mg
Niacin 0,3 mg
B6-vitamin 0,1 mg
Folav 38,0 mcg
Pantoténsav 0,4 mg
Kolin 7,6 mg

Ásványi anyag

Kalcium 10,0 mg
Vas 0,3 mg
Magnézium 12,0 mg
Foszfor 36,0 mg
Kálium 236 mg
Nátrium 3,0 mg
Cink 0,4 mg
Réz 0,2 mg
Mangán 0,1 mg
Szelén 0,5 mcg

Dr. Gáspár Róbert: Gyümölcsök és zöldségek gyógyhatása
http://nutritiondata.self.com/facts/fruits-and-fruit-juices/2038/2#ixzz2FhUXgdn0
http://paramedica.hu/200609/19_novenyek1/index.htm
http://terebess.hu/tiszaorveny/gyumolcs/granatalma.html
http://tuja.hu/granatalma.htm
www.wikipedia.hu


Sárgabarack

A sárgabarack az egyik legkedveltebb gyümölcsünk, bár idényben néhány hétig fogyasztható csupán, ráadásul a szélsőséges időjárási viszonyok sokszor nem kedveznek a termésnek, aszalt formában vagy lekvárként azonban egész évben elérhető.

A sárga- vagy kajszibarack (Prunus armenica) rendszertanilag a rózsafélék családjába, a szilva (Prunus) alnemzetségbe tartozik.

A barack szó a magyar nyelvbe valószínűleg valamely nyugati szláv nyelvből került. A kajszi kifejezés az őszibaracktól való megkülönböztetés miatt került bele az elnevezésbe. A kajszi oszmán-török eredetű szó, amely ott önmagában is a gyümölcsöt jelenti.

Eredete

Őshazája Közép-Ázsia, Nyugat-Kína. A Kaukázus és a Pamír-hegység vidékén megtalálhatók vad változatai. Örményországban már az ősidők óta termesztik, tudományos elnevezése Prunus armeniaca (örmény szilva) is innen ered. Ma azon a vidéken 50 különböző kajszibarackfajtát termesztenek. Kutatások szerint háziasítása Kínában vagy Indiában kezdődött kb. 5000 éve.
Valószínűleg Nagy Sándor seregeinek közvetítésével és a Rómaiak által került a Földközi-tenger vidékére.
Már honfoglaló őseink is fogyasztották vad változatát, de hazánkban csak a török időkben kezdték el rendszeresen termeszteni a mediterrán vidékekről származó fajtákat.

Ma már az egész Földön mindenhol megtalálható, ahol megfelelő az éghajlat. A legtöbb sárgabarackot Törökországban, Iránban és Üzbegisztánban termesztik.

Hazánkban ma több fajtáját termesztik, az egyes sárgabarack fajták mérete, érési ideje, íze valamelyest különbözik, tápanyagaik azonban lényegében ugyanazok. Nemcsak a gyümölcs, hanem csonthéjas magja is rendkívül népszerű kellemes, keserédes, mandulára emlékeztető íze miatt.

Gyógyhatása

A gyümölcs gyógyhatását már korán felismerték, pl. az 1600-as évek Angliájában daganatok kezelésére használták, de egyes írások szerint, már az 500-as években azt tartották, hogy a sárgabarack magban levő anyagok rákellenes hatással bírnak.
A Kínai orvoslás a barackmagot hagyományosan asztma, köhögés és székrekedés kezelésére alkalmazza.

A gyümölcs rendkívül gazdag vitaminokban, elsősorban A-vitaminban és előanyagaiban a karotonoidokban, főként béta-karotinban, ezenkívül E-vitaminban, B-vitaminokban (pl. B1, B6, B15, B17), valamint ásványi anyagokban és nyomelemekben. A gyümölcsben szerves savakat, fenolokat, illékony vegyületeket (pl. benzaldehid) észtereket (norisprenoid) és terpenoidokat is izoláltak.
A hidegen sajtolt barackmag olaj zsírsavakat és E-vitamint tartalmaz.

Hunzák

Pakisztánban, a Karakorum magas hegyvidékén élő Hunza-völgyben élő emberek magas életkorukról híresek, sokan közülük több mint száz évig is élnek. Életmódjuk szerves része a hegyekben termő sárgabarack mindennapos fogyasztása. A hunzák körében a gazdagságot a tulajdonukban lévő sárgabarackfák száma jelezte. Fogyasztják a barackot nyersen és szárítva, ételekbe főzve, magját liszté őrölve belesütik a kenyérbe, olajával sütnek-főznek, valamint ápolják bőrüket, hajukat. A hosszú életkoruk nyilván nem csak a sárgabarackon múlik, de valószínűleg az is sokban hozzájárul.
A hunzák körében a nyugati embereket sújtó civilizációs betegségek – szív-és érrendszeri betegségek, daganatok, cukorbetegség – az 50- es évekig ismeretlenek voltak. (Sajnos, azóta a nyugati életmód ott is megtette „áldásos” hatásait.)
A Brit sebész és orvos, Dr. Robert McCarrison a következőket írta az amerikai orvosszövetség újságának 1922. január 7-i számában: „A hunzáknál nincs ismert rákos eset. Ennél a népnél hatalmas sárgabarackligetek vannak. A sárgabarackot napon szárítják, és igen bőséges mennyiségben fogyasztják. Nincsenek orvosaik és kórházaik, fiai mégis 100 éves átlagéletkort értek el, tökéletes életerőben és jó egészségi állapotnak örvendve. A nők bőre feltűnően sima még idősebb korban is, tizenöt-húsz évvel fiatalabbnak tűnnek. A hunzák a sárgabarackot és annak magjából készített olajat használják: gyakorlatilag mindenre.
Ebben rejlik az erejük és egészségük. „

A néphagyomány sok hatást tulajdonít neki, melyekből csak néhányat sikerült alátámasztani az eddig elvégzett vizsgálatok alapján, mivel a kutatások finanszírozását senki nem tartja érdekének, illetve jövedelmezőnek.

A sárgabarack egészségre gyakorolt hatása, összetevői alapján:

Sejtvédő hatás

Úgy tartják, hogy a gyümölcs meghosszabbítja az életet, ez valószínűleg sejtvédő, antioxidáns hatásának köszönhető.
Az élénk színű gyümölcsökre jellemző, hogy jó antioxidáns védelmet nyújtanak a szervezetet károsító szabad gyökökkel szemben. A sárgabarackban bőségesen találunk fenolos vegyületeket, karotonoidokat, melyek közismerten jó szabadgyök fogók, másrészt jelentős az A-vitamin és béta- karotin, valamint E-vitamin tartalma melyek szintén erős antioxidánsok.

Látás

Az A-vitamin és a karotonoidok fontos szerepet játszanak a szem ideghártyájának védelmében. Különösen erős az antioxidáns hatása az aszalt sárgabaracknak, hiszen aszalással a benne lévő hatóanyagok 6-8-szorosan koncentrálódnak, így grammonként az antioxidáns hatású anyagok többszöröse jut be a szervezetünkbe, a friss gyümölcshöz viszonyítva. Már napi két-három szem aszalt sárgabarack fedezheti a szervezetünk számára minimálisan ajánlott A-vitamin mennyiséget.

Daganat

Kutatások szerint sárgabarack gyümölcs kivonata képes gátolni azokat a szervezeti folyamatokat, melyek révén a gyógyszerekkel szemben ellenálló rákos sejtek védekeznek és életben maradnak. Elméletileg tehát a gyümölcs fogyasztásával erősíteni lehet egy daganatellenes gyógyszeres terápiát. A sárgabarack magja is specifikus rákellenes hatással bír. (lásd lejjebb)

Káliumpótló

Kiemelkedően magas káliumtartalmának köszönhetően jó hatással van a keringési betegségekre, magas vérnyomásra. A kálium rendkívül fontos a szervezet normális működéséhez különösen a vízháztartásért, az idegi ingerület átviteléért és a szívműködésért felelős. Az aszalt sárgabarack más élelmiszerekhez képest is kiemelkedő kálium tartalommal rendelkezik, aminek nagy jelentősége van napjainkban, amikor a feldolgozott ételekkel, a fokozott só fogyasztással túl sok nátriumot viszünk be, aminek következtében magas vérnyomás, szívbetegség és egyéb komplikációk léphetnek fel. A kálium bevitel fontos lehet a csecsemők és idősek számára is hányás, izzadás, vagy fokozott vizeletürítés (pl. vízhajtó „gyógy”szerek szedése) következtében kialakuló káliumveszteség ellensúlyozására.
A kálium hiánya fejfájásban, lassú sebgyógyulásban, izomgyengeségben és renyhe székletürítésben is nyilvánulhat.
A sárgabarack kitűnő káliumforrás, így fogyasztása minden korosztálynak ajánlott.

ezenkívül

A sárgabarack kalcium, foszfor és kén tartalma segít a csontok és ízületek egészségének megőrzésében.
Közismert tapasztalat, hogy néhány sárgabarack elfogyasztása serkenti az emésztést és a székletürítést. E hatásért valószínűleg magas természetes cukor és rosttartalma felelős. (Az aszalt változatban jóval több a rost.)
Komplex B-vitamin tartalma jó segítője az idegrendszer kiegyensúlyozott működésének, javítja a hangulatot, enyhíti a fáradtságot, segít a koncentrálásban.
Vastartalma segít a vérképzésben, vérszegénység esetén is.
A magban lévő olaja kedvezően hat a pajzsmirigyműködésére (alul- és túlműködés esetén is).
Hagyományosan a gyümölcsnek haj- és körömerősítő képességet is tulajdonítanak (külsőleg és belsőleg egyaránt), ami magas szerves olajsav és kéntartalmával magyarázható, ezenkívül a magból préselt olaj kiváló bőrápoló, bőrpuhító szer.
A gyümölcs védi a nyálkahártyát, enyhíti a gége szárazságát, segíthet asztmás panaszok esetén.
Májbetegségek kezelésére is javasolja a népi hagyomány.

Daganatellenes hatás

A gyümölcsben lévő vitaminok és antioxidánsok mellett a sárgabarack magjában nagy mennyiségben található (a szinte minden gyümölcs magjában is megtalálható) B17 vitamin. A B17 egy ciántartalmú vegyület (hasonlóan a fehérje szintézishez nélkülözhetetlen B12 vitaminhoz) és ez adja a barackmag kesernyés ízét. Egy mag az édesebb fajtából kb. 4-5 mg, a keserű változat 15-25 mg B17 vitamint tartalmaz, de ez normál fogyasztással semmilyen egészségügyi kockázatot nem jelent.
A gyümölcshús és a magolaj nem, vagy csak nyomokban tartalmaz B17 vitamint.
Érdekesség, hogy az egy fán termő gyümölcsök magjai között egyszerre lehetnek édes és keserű magok is. A termesztés során az ember megpróbálta külön szelektálni a keserűbb és édesebb magokat adó változatokat.
A magasabb B17 tartalmú keserűmandulából készült mandulavizet már az ókori Rómában is használták daganatok kezelésére. (A cián-hidrogén vízben oldódik.)

Sárgabarackmag mérgezés

Természetesen mindenből lehet túl sokat fogyasztani (pl. 6 liter víz, 2 óra alatt már halálos). A biztonsággal elfogyasztható barackmag mennyisége életkortól, egészségi állapottól és a testsúlytól is függ.
A nemesített sárgabarack esetében kisebb gyermekeknél a keserű barackmagból 20, felnőttnél 40-60 mag elfogyasztása mondható veszélyesnek.
Megjegyzés: a természetben nincs egységesítés, így nincs két teljesen azonos összetételű barackmag. Az egy fán termett barackmagok B17 tartalma között akár százszoros is lehet a különbség.

Dr. Stephen Krashen a Dél-Kaliforniai Egyetem kutatója az „Internet Journal of Health”-ben közzétett tanulmánya szerint egy 80 kg-os ember esetén a halálos mennyiségű ciánbevitel 80-556 barackmag elfogyasztásával következhet be, a cianid tartalom függvényében.
Általános arányszámként 0,5mg/ testtömeg kg cianid bevitele tekinthető mérgezésnek.
Sárgabarackmag mérgezést eddig csak gyermekeknél írtak le. Angliában 1979-ben 3-6 éves gyerekeknél 20-40 keserű sárgabarack-mag elfogyasztása után fellépő súlyos ciánmérgezésről számoltak be. A sürgősségi osztályra beszállított paciens esetén 3,2 mg/l cianid-koncentrációt mértek (1 mg/l feletti érték erősen mérgező). A 8 gyerek közül 1 meghalt.

A világ számos részén hétköznapi táplálékként is fogyasztják a barackmagot. Az Törökországban évente közel 20 tonna, az USA-ban több mint 700 tonna, Kínában 1000 tonna barackmag fogy el étkezési célra és gyógyszer alapanyagként. Barackmagmérgezésről az utóbbi 30 évben nem érkezett jelentés.

Bővebb információ a B17 vitaminról

A természetes megoldás

Mint láthatjuk, a sokat emlegetett Hunzák mindig a teljes barackmagot fogyasztják (lehetőleg nem a keserűt) és nagy mennyiségű gyümölcsöt is esznek hozzá. Másik fő táplálékuk a köles, ami szintén tartalmaz B17 vitamint.

A barackmag fogyasztása normál körülmények között nem okoz semmilyen egészségügyi problémát, mivel a természetes kiegyensúlyozó hatással rendelkezik. Magas olajtartalma miatt, ha túl sokat eszünk a magból szervezetünk hasmenéssel reagál és megszabadul a feleslegtől. A nagyon keserű magokból pedig senki sem képes 100 db-ot egyszerre elrágcsálni.
Ha a barackot és a magot egyszerre fogyasztjuk biztos nem kapunk mérgezést, hiszen 30-40 sárgabarack (magas rost tartalmánál fogva is) már biztos hasmenést okoz, amivel szervezetünk megszabadul a terhelő anyagoktól. Másrészt a gyümölcshús nagy mennyiségben tartalmazza a „védő” rodanéz enzimet is.
Megjegyzés: Bizonyos élelmiszerek is tartalmazzák a „kibontó” béta-glükozidáz enzimet (pl., babcsíra, sárgarépa, zeller, őszibarack), illetve a nagydózisú C-vitamin is fokozza a gyomorsav enzim kiválasztását. Nagyobb mennyiségű keserű barackmag, vagy Amygdalin/Laetril fogyasztásakor ajánlott ezt figyelembe venni, és ezeket nem együk egyszerre a maggal.

Dr. Krebs szerint minimum 100 mg B17 vitaminra van szükségünk. (Más, egészséges élelmiszerek is tartalmaznak kisebb mennyiségben B17 vitamint.)
Rákmegelőző terápiára kb. 5 testsúly-kilogramonként feltételezhetően egy mag elegendő, bár a pontos szám személyenként változik a táplálkozási szokások és az életmód függvényében. Tehát egy kb. 75 kg-os ember, ha elfogyaszt nagyjából 17 édes magot, ezzel biológiailag elegendő B17 vitaminhoz jut. A B17 megfelelő koncentrációját úgy szerezhetjük meg, ha természetes, nyers változatában esszük a magokat.
Egy lényeges megjegyzés: Természetesen mindennek létezik olyan mennyisége, ami már túl sok. Ezeket a természetes ételeket biológiailag ésszerű mértékben kell fogyasztani.
Diagnosztizált rákbetegek számára Dr. Krebs is 30-35 barackmagot ajánl naponta, a megfelelő táplálkozás mellett.
A kaliforniai Dr. Stephen Krashen megelőzésre napi 10, kezelésre pedig napi 50 barackmagot javasol.

Dr. Krebs mindig emlékeztetett arra, hogy megelőzési célzatra a vitamin nyers formája (pl. a sárgabarack-magbél ) jobb, mint a finomított forma. (Ez igaz minden más táplálékra is!)
A magbél gazdag és természetes forrása a B-17 vitaminnak, olyan természetes anyagokat is tartalmaz, amelyek a vegyileg előállított B-17 tablettában és injekciókban nem találhatók meg.
Megjegyzés: Az amerikai szabadalom esetében Laetril az amygdalin egy félszintetikus származéka, amely eltér a Mexikóban alkalmazott készítményektől, amelyek zúzott sárgabarack magvakból készülnek.

Barackmag – édeset vagy keserűt?

Természetesen mindenki a finomabb, édes változatot fogyasztja, keserű, rossz ízű ételt senki sem szereti.
A Hunzáknál, amikor egy új barackfa az első termését hozta, először az öregek kóstolták meg a magját, és ha ők túl keserűnek találták, kivágták a fát, hogy ne a keserű fajta szaporodjon tovább. Ezzel a természetes szelekcióval terjedtek el az édes magokat adó fajták. A mindennapokban mindenhol csak az édes magokat fogyasztják.
Törökországban mások a szokások. Ha egy keserű magot termő fát találtak, az megbecsülik és őrzik. Érési időszakban külön őr vigyáz a fára, nehogy a gyerekek megegyék a magokat. Ezeket a keserű barackmagokat kizárólag gyógyszerként használják.
Csak a nyugati ember kapott rá a keserű barackmagra. A keserű változatban nagyobb B17 tartalom, de ez, illetve a belőle készült kivonat már inkább gyógyszer, mint természetes étel. Mivel a magok mind egyedi ciántartalommal rendelkeznek, ezért nem lehet pontosan meghatározni a napi bevitt mennyiséget. Ha ledarálják egyenletesebb a cián eloszlása, de így könnyebb túladagolni is. Magában nagyon keserű és hamar elmegy a kedve az embernek a mindennapi fogyasztásától, ha belekeverjük valamibe, akkor minden ételt tönkre tesz. Az őrölt magot érdemesebb kapszulába tölteni, így egységes a bevett mennyiség és a keserű íz sem érződik.
Ha a Hunzák egészségesebb táplálkozását szeretnénk követni, akkor érdemes az ő módszerüket alkalmazni.

Tápanyag információk
aszalt sárgabarack / 100g

Energia: 241kCal (1009 kJ)

ebből szénhidrát: 225 (942 kJ)
zsír: (18.0 kJ)
fehérje: 11.4 (47.7 kJ

Szénhidrátok

Teljes szénhidrát 62.6g

ebből rost 7.3 g
cukrok 53.4g

Fehérje:

Fehérje 3.4g

Vitaminok:

Vitamin A 3604 IU
– beta-karotin 2163 IU
Vitamin C 1.0 mg
Vitamin E (Alpha Tocopherol) 4.3 mg
Vitamin K 3.1 mcg
Niacin 2.6 mg
Vitamin B6 0.1 mg
Folsav10.0 mcg
Pantothenic Acid 0.5 mg
B17 – édes 270 mg (számított átlag érték)
– keserű 2500 mg (számított átlag érték)
Choline 13.9 mg
Betaine 0.3 mg

Ásványi anyagok:

Kalcium 55.0 mg
Vas 2.7 mg
Magnézium 32.0 mg
Foszfor 71.0 mg
Kálium 1162 mg
Nátrium 10.0 mg
Cink 0.4 mg
Réz 0.3 mg
Mangán 0.2 mg
Szelén 2.2mcg

Barackmag

Tudomásom szerint a barackmag részletes vitamin és ásványi anyag összetételét még nem vizsgálták.

Az eddigi adatok alapján 100 gramm esetén:

Energia 530 kCal

ebből zsír: 442 kCal
Zsírtartalom 46.9 g

ebből telített zsírsav: 2,6 g
egyszeres telítetlen zsírsavak: 28.9 g
többszörösen telítetlen zsírsavak: 15.4 g

Teljes szénhidrát 23 g

ebből rost 17,6 g
természetes cukrok 5,4 g

Fehérje: 23,1 g

Vitaminok:

Vitamin B1: 0.8 mg
Vitamin E: 4.0 mg

Ásványi anyagok:

Nátrium: 3 mg
Magnézium: 234 mg
Vas: 9,2 mg

* Based on a 2000 calorie diet See more extended nutritional details

Barackmag olaj /100g

Energia: 884kCal (3701 kJ)

ebből zsír 884 (3701 kJ)

Vitamin

Vitamin E (Alpha Tocopherol) 4.0 mg

Zsírok és zsírsavak:

Teljes zsír: 100 g

ebből telített zsírsav: 6.3 g
egyszeresen telítetlen zsírsav: 60.0g
többszörösen telítetlen zsírsav: 29,3g
Teljes Omega-6 zsírsav: 2929 mg

Források:

Edward Griffin: A világ rák nélkül – A B17 vitamin története
Dr. Gáspár Róbert: Gyümölcsök és zöldségek gyógyhatása
Nagy Jenő: Kultúrnövényeink gyógyhatása
www.worldwithoutcancer.org.uk
www.wikipedia.com
www.livestrong.com/article/278180-apricot-kernel-nutrition/
www.drugs.com/npp/apricot.html

design by Honlapdiszkont